White Pie

Nos, ez a bejegyzés már úgy három hónapja esedékes lenne...Ugyanis ezt a tortát még augusztusban készítettem. Csak azóta rendesen elhanyagoltam a blogomat. Whatever. Most bepótolok egy kis lemaradást. C:


Ez a recept a Palachinka nevű blogról származik. Egy kicsit csalódtam benne, mert azt reméltem, hogy elképesztően finom lesz. Hát, csak nagyon finom lett. Egy két változtatást eszközölnék rajta, pl. kevesebb cukrot raknék bele. Ide az eredeti receptet írom le, de szólok, hogy olyan édes, hogy a cukorbetegség veszélye fenyeget.


Tészta:
1 tojás

2 tojássárgája

140 g disznózsír (én ezzel csináltam, de elég fura íze lett. inkább vajat használnék.)

300 g cukor

6 ek. tej

560 g liszt

12 g sütőpor

Alaposan keverjük össze a tojásokat, zsírt vagy vajat, tejet és a cukrot. A lisztet és a sütőport részletekben szitáljuk bele és keverjük el. Nem biztos, hogy az összes lisztre szükségünk lesz. A lényeg, hogy a tészta puha legyen. Ha szép homogén, válasszuk szét négy részre a tésztát (nekem öt sikerült) és lapítsuk ki jóóóó laposra őket. Sütőpapírra csúsztatva süssük pár percig 180 °C-ra melegített sütőben. Tartsuk rajta a szemünket, és még azelőtt vegyük ki, hogy megbarnulna. Maradjon szép fehér.

Krém:

1 l tej

7 ek. liszt

250 g vaj

20 g vaníliás cukor

400 g porcukor (én kevesebbet raknék bele)

Forraljunk fel 750 ml tejet a vaníliás cukorral, majd húzzuk le a tűzről. Keverjük el csomómentesre a lisztet a maradék tejjel és öntsük bele a meleg tejbe. Újból tegyük fel a tűzre közepes/alacsony lángra, és folyamatosan kevergetve várjuk meg amíg besűrűsödik. Ha kész, várjuk meg amíg kihűl, és akkor keverjük bele a puha vajat és a porcukrot.

A krémet osszuk 4 részre, és egymás után pakolva tésztát-krémet állítsuk össze a tortát. Az utolsó tészta után ne kenjük rá az utolsó adag krémet, hanem csomagoljuk be a tortát fóliába, rakjunk rá valami nehezéket, és tegyük be a hűtőbe egész éjszakára. Másnap az egész puha lesz, és nagyon könnyű lesz vágni. Ekkor kenjük rá az utolsó adag krémet, és kész is. Phew.


Elég nagy adagot ad, egy nagyobb családi összejövetel vagy ilyesmi alkalmával még esély is van rá, hogy elfogyjon, bár nem valószínű. Én eszeveszetten osztogattam az enyémet, mert képtelenség lett volna, hogy ketten anyával megegyük az egészet. Lehet hogy nem ostobaság megfelezni az adagokat.