Csokis-narancsos smash-up

Reverse aranygaluska. :|

Sajnos kaput kép. No fényképezőgép. :C

Hozzávalók:

25 dkg cukor
25 dkg liszt
1 csomag sütőpor
4 dkg kakaó
1 tojás
5 dkg vaj
250 ml tej

500 ml tej
1 narancs
2-3 ek cukor
4 ek liszt


A vajat habosra keverjük a cukorral és tojással, hozzáadjuk a kakaót, a sütőporos lisztet és a tejet, majd jó alaposan elkeverjük. Egy alaposan kivajazott tepsibe öntjük, és 180°C-on úgy 25-30 percig sütjük.

A krémhez feltesszük alacsony tűzre a tejet a cukorral és a liszttel. Kevergessük habverővel, hogy ne legyen csomós. A narancs héját lereszeljük, és kifacsarjuk a levét. A héjat főzés közben hozzáadjuk a tejhez, és amikor besűrűsödött (úgy 10 perc után), hagyjuk hűlni, közben néha megkeverjük, hogy ne képződjön kéreg a tetején. Ha egy kicsit lehűt, hozzáadjuk a narancslevet.

A sütiből darabokat szaggatunk (vagy szépen felvágjuk, ahogy tetszik), tálkákba rakjuk, és leöntjük az öntettel. Narancsdarabokkal felturbózhatjuk, úgy még finomabb lesz. (:


Egyszerű, és nekem nagyon bejön. A süti receptjét apa egyik barátja mondta el mikor a főzésről beszélgettünk. Neki ez a kedvence, úgyhogy gondoltam, kipróbálom. Igazából eléggé csalódott voltam, mert egy halál egyszerű mezei kakaós süti lett belőle. Ezért csináltam hozzá egy narancsos krémet, a sütit 3 rétegre vágtam és megtöltöttem vele. Ez a 2.0-ás verzió. Nagyot dobott rajta a narancs, de túl macerásnak tartottam a töltögetést, ezért az aranygaluska mintájára továbbfejlesztettem. A 2.1-es verzió azért is jobb, mert lehet hozzádobálni narancsdarabokat, amitől még jobb lesz. (*´▽｀*)

A Winter Treat

Vagyis citromos-gyömbéres palacsinta almás tejkrémmel töltve.


Palacsinta:

1 evőkanál reszelt friss gyömbér
fél citrom reszelt héja
2 kis tojás
fél teáskanál sütőpor
egy löttyenetnyi olaj (úgy 2-3 evőkanál)
egy teáskanál cukor
egy csipet só
tej + szódavíz, összesen kb. fél liter (több tej mint víz)
finomliszt szükség szerint
olaj a sütéshez


A hozzávalókat egy habverővel csomómentesre keverjük. A lisztet érdemes átszitálni és részletekben hozzáadni, így nem lesz csomós. Elrakhatjuk pihenni a hűtőbe, én általában az éhségtől vagy palacsintahiánytól vezérelve rögvest megcsinálom. :3


Tejkrém:

fél liter tej
4 evőkanál cukor
4 evőkanál finomliszt

1-2 alma


A tejet felrakjuk melegedni a cukorral és liszttel alacsony lángra, nehogy odakapjon. Folyamatosan kevergetve besűrítjük. Ez el fog tartani egy darabig. (:
Az almákat meghámozzuk, kimagozzuk és kis kockákra vágjuk. A palacsintákat megtöltjük a tejkrémmel és almával, és voilá.

Nem nagy ördöngösség, de egy hideg téli napon különösen finom csemege. C:


Már alig várom hogy mézeskalácsot süthessek! Már csak egy sütő kell hozzá...

Tejszínes szabdzsi

...mert mi lehet jobb a tejszínnél? Ommmnomnom... <3

Hozzávalók:

1 közepes padlizsán
3 közepes krumpli
1 kis fej karfiol
2 közepes répa
1 pritamin paprika
olaj a sütéshez
2 ek olaj
1 ek reszelt friss gyömbér (a szárított porgyömbér a nyomába se ér!)
1 erős zöldpaprika apróra vágva
1 kk asafoetida avagy hing
1 kk kurkuma
1 kk őrölt koriander
1 kk őrölt római kömény
só ízlés szerint
2 dl tejszín
2 dl joghurt
1 csokor finomra vágott petrezselyem vagy korianderlevél


Elkészítés:

A padlizsánt, a krumplit 1,5 centis kockákra vágjuk, a karfiolt rózsáira szedjük, a paprikát kockákra vágjuk, a répát pedig hosszúkás vékony csíkokra, és valamennyit aranybarnára sütjük. A két evőkanál olajon egy-két percig pirítjuk a gyömbért és az erőspaprikát, majd hozzáadjuk a fűszereket is. Pár másodpercig kevergetjük, majd hozzáadjuk a kisütött zöldségeket, ráöntjük a tejszínt és a joghurtot, sózzuk és összeforraljuk. Egy-két perc után megszórjuk a friss petrezselyemmel, és forrón tálaljuk, nagy kedvvel megesszük.


A recept Hémangi Dévi Dászi A Kerttől a Konyháig című receptkönyvéből származik.

White Pie

Nos, ez a bejegyzés már úgy három hónapja esedékes lenne...Ugyanis ezt a tortát még augusztusban készítettem. Csak azóta rendesen elhanyagoltam a blogomat. Whatever. Most bepótolok egy kis lemaradást. C:


Ez a recept a Palachinka nevű blogról származik. Egy kicsit csalódtam benne, mert azt reméltem, hogy elképesztően finom lesz. Hát, csak nagyon finom lett. Egy két változtatást eszközölnék rajta, pl. kevesebb cukrot raknék bele. Ide az eredeti receptet írom le, de szólok, hogy olyan édes, hogy a cukorbetegség veszélye fenyeget.


Tészta:
1 tojás

2 tojássárgája

140 g disznózsír (én ezzel csináltam, de elég fura íze lett. inkább vajat használnék.)

300 g cukor

6 ek. tej

560 g liszt

12 g sütőpor

Alaposan keverjük össze a tojásokat, zsírt vagy vajat, tejet és a cukrot. A lisztet és a sütőport részletekben szitáljuk bele és keverjük el. Nem biztos, hogy az összes lisztre szükségünk lesz. A lényeg, hogy a tészta puha legyen. Ha szép homogén, válasszuk szét négy részre a tésztát (nekem öt sikerült) és lapítsuk ki jóóóó laposra őket. Sütőpapírra csúsztatva süssük pár percig 180 °C-ra melegített sütőben. Tartsuk rajta a szemünket, és még azelőtt vegyük ki, hogy megbarnulna. Maradjon szép fehér.

Krém:

1 l tej

7 ek. liszt

250 g vaj

20 g vaníliás cukor

400 g porcukor (én kevesebbet raknék bele)

Forraljunk fel 750 ml tejet a vaníliás cukorral, majd húzzuk le a tűzről. Keverjük el csomómentesre a lisztet a maradék tejjel és öntsük bele a meleg tejbe. Újból tegyük fel a tűzre közepes/alacsony lángra, és folyamatosan kevergetve várjuk meg amíg besűrűsödik. Ha kész, várjuk meg amíg kihűl, és akkor keverjük bele a puha vajat és a porcukrot.

A krémet osszuk 4 részre, és egymás után pakolva tésztát-krémet állítsuk össze a tortát. Az utolsó tészta után ne kenjük rá az utolsó adag krémet, hanem csomagoljuk be a tortát fóliába, rakjunk rá valami nehezéket, és tegyük be a hűtőbe egész éjszakára. Másnap az egész puha lesz, és nagyon könnyű lesz vágni. Ekkor kenjük rá az utolsó adag krémet, és kész is. Phew.


Elég nagy adagot ad, egy nagyobb családi összejövetel vagy ilyesmi alkalmával még esély is van rá, hogy elfogyjon, bár nem valószínű. Én eszeveszetten osztogattam az enyémet, mert képtelenség lett volna, hogy ketten anyával megegyük az egészet. Lehet hogy nem ostobaság megfelezni az adagokat.

Articsókás panzanella~

Articsóka... articsókaaaa~ =3=
A zöldségek (vagy bogáncsok) királya valóban mennyei vacsora, főleg ha citrommal, fokhagymával, balzsamecettel és grana padanoval társítjuk. Bár amit ezzel a comboval társítunk, az csak finom lehet.
Mivel Magyarországon eddig egyetlen egyszer láttam csak articsókát, és az is olyan fonnyadt volt mint egy százéves anyóka, nem igazán volt alkalmam kipróbálni. Először pár évvel ezelőtt egy pizzán kóstolhattam meg némi konzervarticsókát, és azonnal beleszerettem. Azóta már két alkalommal is volt szerencsém friss articsókával dolgozni, persze egyiket sem itthon szereztük be. Az első adagot Bécsből hozta haza az anyukám, a másodikat Franciaországból szereztük a kobudo edzőtábor alatt, egy Genftől nem messze lévő kisvárosból, ott minden nagyobb szupermarketben kapható. Mindkétszer panzanellát kreáltam belőlük, és most meg is osztom a tapasztalatokat.

Articsókát pucolni rendkívül macerás és időigényes dolog, csak erős idegzetűeknek ajánlom, és azoknak, akik elszántan vágyakoznak egy ínycsiklandozó vacsora után. Én három óriási virágot (amiket Franciaországból szerváltam) potom másfél óra alatt pucoltam meg. (Persze ebben biztos az is benne van, hogy én mindent lassan csinálok, illetve nincs tapasztalatom a csókákkal. Duh.) És akkor még főzés után is vagdoshattam le a keményebb részeket, amiket nem sikerült korábban eltávolítanom. Összességében a fél kukát teletöltöttem az használhatatlan részekkel, és ott maradtam egy kis tálnyi ehető articsókaszívvel. De azt is le kell szögezzem, hogy ilyen finomat nagyon rég ettem.

A receptet ezúttal is a Chili & Vaniliáról kölcsönöztem. Mivel majdnem pontosan követtem a receptet, ezért nincs értelme újra leírnom, inkább belinkelem.
Chili & Vanilia receptje
Annyit változtattam, hogy a parmezánt kicseréltem grana padano-ra, így is isteni. Legközelebb talán fekete olajbogyóval gazdagítanám. Bár legközelebb paradicsommal fogom csinálni, lényegesebben kevesebb macerával és hulladékkal (és takarítással) jár, ja, és persze a pénztárcát is jobban kíméli. (:

Ha sikerül friss articsókához jutni, mindenképp érdemes kipróbálni! Sok sikert minden lelkes vállalkozónak. (:

Ez volt a második próbálkozás...
...ez pedig az első. Azért a macska befigyel a háttérben... C:

Kulajda

Szóval kulajda. Az ötletet a Chili & Vaníliától csórtam, és nem bántam meg. Ez a tradicionális cseh leves rögtön a kedvencek közé került, azt kell mondjam, erős versenyben van az orosz káposztalevessel. Ó, orosz káposztaleves. Most jut eszembe, azt is kéne főzni, csak ahhoz illenék hogy hűvösebb legyen. Ez se semmi, de az már tényleg nem egy könnyű kis vacsora. Az olyan fajta leves, amit az ember vastag zokniban eszik miközben kint tombol a hideg. Hát, majd arra is rátérünk. De most kulajda. Kulajda...


Hozzávalók (4 személyre):

4 dl víz
4 dl leszűrt húsleves
4 dl tej
1 evőkanál vaj
4 szál póréhagyma vagy egy kisebb fej vöröshagyma (én utóbbit használtam, mert csak az volt otthon)
1 babérlevél
6 közepes burgonya
30 dkg erdei gomba
só, bors
2 dl tejföl vagy tejszín
1 evőkanál keményítő
2 evőkanál fehér borecet
1 tk cukor
egy kis csokor friss kapor
4 tojás

Elkészítés:

A vajon megpároljuk a feldarabolt hagymát, majd felöntjük a vízzel, levessel és tejjel, hozzáadjuk a babérlevelet, a megtisztított és apró kockákra vágott gombát és krumplit, sózzuk, borsozzuk, és úgy 15 perc alatt puhára főzzük. A keményítőt elkeverjük a tejszínnel vagy tejföllel, és a leveshez adjuk. Belezuttyintjuk a cukrot és az ecetet, majd a felaprított kaprot is. És ezzel el is készült. A régiek nem bonyolították túl a dolgokat, ugye. (:
A tojást elkészíthetjük buggyantott tojásként, vagy keményre főzhetjük, és felszeletelve rápakolhatjuk a levesre. Én buggyantott tojást csináltam, remekül illik hozzá.
Láttam receptet, ahol köménymagot is adnak hozzá, én kihagytam, lévén hogy nem vagyok oda a köményért. De biztos úgy is finom. (:

Levendulahab

Ez lett a desszertkreálmány az articsókás panzanellához, amiről nemsokára írok egy másik bejegyzést. Hirtelen felindulásból született, érdekes ízvilágú.


Hozzávalók:

3 tojássárgája
1 evőkanál citromlé
75 gr cukor
1 ek levendulalevél, durván felvágva
10 gr zselatin
2 tojásfehérje
1,5 dl tejszín

Elkészítés:

A levendulaleveleket 1 dl vízzel leforrázzuk, és 10 perc állás után belekeverjük a zselatint. A tojássárgákat a citromlével és 50 gramm cukorral egy forró vízfürdőbe állított edényben habosra verjük. A zselatinos levendulát a tojáshabba szűrjük, és alaposan felverjük a habverővel. Lehúzzuk a tűzről, és hűlni hagyjuk. Közben a tojásfehérjéket a maradék cukorral kemény habbá verjük és a kihűlt krémbe forgatjuk körkörös mozdulatokkal. Ahogy kezd megkötni, a tejszínt is kemény habbá verjük, és hozzáadjuk a masszához. Formákba öntjük, és a hűtőben hagyjuk megdermedni. Ha kicsit több zselatint használunk, akkor azt is csinálhatjuk, hogy egy tepsiben kisimítjuk a krémet pár centi magasan, és amikor megdermed, kiszúróval formákat vágunk belőle. (:

Padlizsános Penne Al Arrabiata

Hogy miért padlizsános? Mert valamit kellett kezdeni azzal a szerencsétlen zöldséggel ami már napok óta kornyadozott a hűtő alsó polcán. Hát beleaprikáltam a penne al arrabiatába, ne legyen olyan magányos. C:

Az egészhez egyedül e miatt a videó miatt fogtam hozzá. Ha már Darth Vader is azt kér a menzán, biztos finom lehet. (:

Íme a recept, ahogy én csináltam:


Hozzávalók:

fél csomag penne tészta
1 közepes padlizsán
4 nagy paradicsom
2 chilipaprika
3 gerezd fokhagyma
egy kevés olívaolaj
só, bors
egy-egy evőkanál aprított friss petrezselyem és bazsalikom

Elkészítés:

A padlizsánt és 2 paradicsomot felkockázzuk, a chiliket és a fokhagymát apróra vágjuk. A maradék két paradicsomot egyszerűen lereszeljük, hogy pürét kapjunk. Felrakjuk a tésztát főni (fogkeményre főzzük, és ne hagyjuk állni a vízben, mert szétázik), és elkészítjük a zöldségeket. Olaj nélkül felhevítünk egy nagy serpenyőt vagy wokot (én úgy tesztelem hogy elég meleg-e már, hogy egy csepp vizet cseppentek a felületére, ha sercegve elpárolog, akkor elég meleg), egy kevés olívaolajat öntünk bele, és megfuttatjuk rajta a fokhagymát és a chilit. Belezuttyintjuk a padlizsánt. Pár percig sütjük, közben érdemes feldobálni, hogy a kockák forogjanak, és amikor kicsit megbarnult, hozzáadjuk a paradicsompürét és a tésztát, sózzuk, borsozzuk. Pár perc múlva a paradicsomkockák, a bazsalikom és a petrezselyem is csatlakozhat hozzá. Még egy darabig rotyogtatjuk, aztán már kész is.